„Megint elrontottam. Sosem leszek elég jó.” – az ezekhez hasonló gondolatok sokak számára mindennaposak, és ez a kíméletlen belső monológ hatással van az életminőségre, kapcsolatokra.
Honnan jön ez a hang?
Ha önértékelési zavarról beszélünk, nem egyszerűen rossz szokásról vagy negatív gondolkodásmódról van szó, hanem olyan mélyen beágyazódott mintákról, amelyek évtizedeken át formálódtak.
A korai élmények meghatározóak. Amikor egy gyermek következetesen kritikával vagy feltételes szeretettel találkozik, fokozatosan beépíti ezeket a külső hangokat. A szülői elvárások, amelyek soha nem teljesíthetők, belső mércévé válnak.
A perfekcionista környezet további táptalajt nyújt a belső kritikus számára. Egy olyan családban, ahol a kudarcot szégyenként kezelik, a gyermek megtanulja, hogy értéke kizárólag a teljesítményétől függ, ami később folyamatos bizonyítási kényszert eredményez.
A traumatikus élmények és az elhanyagolás szintén jelentős szerepet játszhat. Azok számára, akik gyermekként érzelmi vagy fizikai bántalmazást, tartós bizonytalanságot éltek át, a szigorú belső kritikus egyfajta védekezési mechanizmusként szolgál.
A belső kritikus felismerése
A fekete-fehér gondolkodás gyakori: a teljesítmény tökéletes vagy teljes kudarc. A kisebb hibák a legrosszabb kimeneteleket vetítik előre, míg a sikerek pusztán szerencsének vagy külső körülményeknek tulajdoníthatóak.
Árulkodóak az összehasonlítási minták, melyek mindig másokat láttatnak jobbnak. Ez szelektív észlelést eredményez: az érintettek látják mások sikereit és saját kudarcaikat, miközben nem veszik észre mások nehézségeit és saját eredményeiket.
Segíthet a sérült énkép azonosításában a nyelvi minták megfigyelése is. A belső kritikus jellegzetes megfogalmazásokat használ, kategorikus állításokat, önleértékelő címkéket, amelyek sosem hagynak teret az árnyalatoknak vagy a körülményeknek.
Hogyan lehet legyőzni?
Első lépésként meg kell tanulni távolságot tartani. A megfigyelő perspektíva kialakítása lehetővé teszi, hogy az érintettek ne azonosuljanak automatikusan minden gondolattal.
A következő lépés az állítások vizsgálata. Amikor a belső kritikus kategorikus kijelentést tesz, érdemes kérdéseket feltenni: Mi a bizonyíték arra, hogy ez igaz? Mi szól ellene? Volt olyan helyzet, amikor nem így történt? Mi lenne egy kiegyensúlyozottabb értékelés?
Ez a folyamat segít felismerni a gondolkodási torzításokat. A cél nem az, hogy minden negatív gondolat pozitívvá váljon, hanem egy realisztikusabb és igazságosabb értékelés.
Amikor szakszerű segítségre van szükség
Ha felismeri magában a leírt mintákat, és úgy érzi, hogy a belső kritikus hangja túl nagy teret foglal el az életében, fontolja meg a szakmai segítség lehetőségét. Thiery Henriette klinikai szakpszichológus segíthet az önértékelési problémák leküzdésében.
A www.thieryhenriette.hu weboldalon további információkat is találhat az elérhető szolgáltatásokról. Ha időpontot szeretne foglalni, küldjön e-mailt az info@thieryhenriette.hu címre, vagy hívja bizalommal a +36-70-432-5790-es számot!